Megkezdtük a vakolást

Miután a földszinten minden vezeték bekerült a falakba, elkezdtük a vakolást. Egy ekkora társasház esetében persze ez is egy kicsit másként zajlik, mint egy családi háznál és a minőségben is van eltérés.

Ahogy minden más építőanyagnál, úgy a vakolat esetén is figyeltünk a minőségre, beszállítónk a jól ismert német LB-KNAUF. Maga a vakolat a falazóelemekhez hasonlóan természetes anyagokból áll, mész-cement alapú és száraz formában, silóban érkezik az építkezésre. A silóból a keverőgépekbe kerül, ahol víz hozzáadásával, az ideális arányokra gondosan ügyelve készül maga a híg vakolat, amely a gépi eljárásnak köszönhetően kellően homogén lesz. A massza a keverőgépekből tömlőn érkezik az egyes helyiségekbe, ahol a tömlőre csatlakoztatott szórófejjel permetezik a falra 1-1,5 centiméteres vastagságban, végül a munkások kézzel simítják el. 

Mivel tudjuk, hogy a vakolat a kiugró sarkoknál a legsérülékenyebb, bútorszálítás közben ezekhez a helyekre csapják oda leggyakrabban a tárgyakat, ezért minden pozitív élre (ablakkáva, parapet- és pengefalak, átjárók) fém élvédőket teszünk. A sarkokban így tulajdonképpen nem is vakolat, hanem tömör fém van, ami nem csak a védelemben segít, hanem a tökéletesen egyenes és sima élek kialakításában is. A fém élvédők végül ugyanolyan festést kapnak, mint a vakolt falak, így teljesen láthatatlanok lesznek, sérülés esetén azonban legfeljebb a fehér festék karcolódhat meg rajtuk, amelyet sokkal könnyebb kijavítani, mint a levert vakolatot.