A legtöbb ember vagy egyedi fűtéses házban, lakásban lakik, ahol a fűtés és a meleg víz díja egyenlő a gázszámlával, vagy valamilyen, a valódi fogyasztásától független általányt fizet a fűtésért, klasszikusan a távfűtés tartozik ebbe a kategóriába. A Szent László út 41-43-ban azonban többek között hőmennyiség-mérő is tartozik a lakásokhoz, így - bár a lakások nem egyedi fűtőkészülékkel vannak felszerelve - lehetőség van a fogyasztásarányos díjfizetésre.

 

A házban a fűtésről és a melegvíz-ellátásról egy modern, holland gyártmányú Remeha kondenzációs gázkazán gondoskodik, ehhez tartozik a ház egyetlen gázórája is. Ahogyan az egyedi fogyasztók, úgy a társasház is kap havonta egy gázszámlát, amit a társasház fizet ki, majd ezt az összeget a közös képviselő szétosztja és "továbbszámlázza" a lakóknak, azaz a társasháztól fog mindenki egy fogyasztási értesítőt találni havonta a postaládájában.

A gázszámla szétosztásának módja sokféle lehet, ezt az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) vagy egyedi közgyűlési határozat dönti el. A fogyasztási értesítő négy tételt tartalmaz a fűtéssel és meleg vízzel kapcsolatban.

 

1. Gázóra alapdíja

 

A gázórának van egy alapdíja, amit minden hónapban ki kell fizetni a gázműveknek, akkor is, ha egyetlen köbméter gáz sem fogyott. Mivel ez a költség nem kapcsolódik a fogyasztáshoz, ezért nem is annak arányában osztjuk szét, hanem lakásonként, mintha mindenkinek lenne egy saját, "kicsi" gázórája, aminek télen-nyáron fizeti az alapdíját. Az alapdíj a Szent László úton várhatóan a közös költségbe épül majd be, nem kerül külön elszámolásra.

 

2. Hőveszteség

 

A gázfogyasztás egy része nem hasznosul valódi fűtésként vagy vízfelmelegítésként, hanem "elvész" a rendszerben. Ennek nem valamiféle kivitelezési vagy szigetelési fogyatékosság az oka, hanem az, hogy a kazánnak akkor is működnie kell, ha éppen egyetlen lakó sem fogyaszt. Például éjszaka órákon át senki sem használja a meleg vizet, de ettől a központi tartályban mégis tárolni és forrón kell tartani a vizet, hogy ha valaki hajnali 3-kor akar zuhanyozni, akkor is "találjon" meleg vizet a csapban. Ugyanígy sok energia párolog el a kazán és a lakások közötti hosszú csővezetékben, hiszen amikor este sorban elzárják a meleg vizet, a csövekben ott marad a forró víz, ami reggelre kihűl. (A korán kelőknek ezért is kell majd kb. egy percet várni, mire a forró víz ismét elér a tartálytól a lakásig.)

 

A hőveszteség mennyiségét csak becsülni lehet, ezt rendszerint 20%-ban határozzák meg a szakemberek a teljes gázfogyasztás arányában. Ezért a havi gázszámla (mínusz gázóra alapdíja) 20%-át hőveszteség címén számlázza ki a társasház, a gázóra alapdíjánál írtak szerint, mivel ez a költség sem kapcsolódik konkrét fogyasztáshoz.

 

3. Vízfelmelegítési díj

 

Mivel minden lakáshoz külön melegvíz-óra tartozik, amit minden hónapban a gondnok a hőmennyiségmérővel együtt le is olvas, pontosan lehet tudni, ki hány köbméter vizet melegített fel a házzal. Ennek forintosítása nyáron igen egyszerű, mivel a havi gázszámlát az alapdíj és a hőveszteség levonása után fogyasztásarányosan szétosztják a lakók között, aki 4 köbméter meleg vizet fogyasztott, az az elszámolás ezen sorában pont kétszer akkora összeget fog találni, mint aki 2 köbméter meleg vizet használt el. 

 

Télen egy kicsit bonyolultabb a dolog, mivel a kazán gyakorlatilag egyszerre, ugyanazzal a lánggal állítja elő a fűtési és a használati meleg vizet is, ilyenkor egy előzetesen meghatározott mérték szerint, egy gépész szakvéleménye alapján határozzák meg, az elégetett gáz hányad része ment el vízfelmelegítésre, illetve fűtésre. Ami általában elmondható, hogy télen a fűtés "melléktermékeként" olcsóbb a meleg víz előállítása is, mint nyáron, amikor a kazánt csak vízfelmelegítésre használják. A köbméterenkénti vízfelmelegítés díja tehát hónapról hónapra változik, de éves átlagban körülbelül 7-800 forintra jön ki köbméterenként.

 

4. Fűtési díj

 

Ami a gázszámlából az előző három tétel levonása után marad, azt a hőmennyiségmérőkről leolvasott fogyasztás szerint osztják szét a lakások között, hasonlóan a vízfelmelegítési díjhoz. Ahogy ott is, ugyanúgy ennél a tételnél is változik az egységár (az óra kW-ot mér), minél jobban ki van használva a kazán (leginkább télen, hidegben), annál hatékonyabban használja fel a kazán a gázt, azaz csökken egy kW hőmennyiség előállítási költsége. Ugyanezért az első hónapokban magasabb fűtésszámlára kell felkészülni, mivel a lakók beköltözése hónapokon át zajlik, az üres lakások miatt a kazán hatásfoka is alacsony lesz. (A 68 lakásra méretezett rendszert kezdetben harmad- vagy feleennyi lakás használja.) Ez a helyzet minden beköltözővel javul, a 90%-os lakottság esetén pedig már optimális lesz a rendszer kihasználása – mivel pedig a házban az összes lakás elkelt, reméljük erre nem kell sokáig várni!

 

Bár a fenti rendszer elsőre bonyolultnak tűnik, a havi elszámolás elég egyszerű és áttekinthető. A fogyasztási díj egyébként feltűnik a lakások folyószámláján is a közös költséggel együtt, a két tételt egy összegben és egyszerre kell majd utalni a ház bankszámlájára.