Gábor nem szereti a váratlan eseményeket. Igazából akkor érzi jól magát, ha az irányítás a kezében van – leginkább egy telefon formájában. Lételeme a 21. század. Úgy érzi, minden egyes újabb digitális szolgáltatástól egyre jobb, kiszámíthatóbb, biztonságosabb és élhetőbb lesz a világ. Kívülállónak, már ha valahogy a közelébe kerül egy kívülálló, úgy tűnik, mintha egyetlen dolog érdekelné: a telefonja, miközben ő ilyenkor chartokat készít és elemez, időpontot foglal, bevásárol, játszik a barátaival, és mindig mindent tud a világról. Már ami érdekli belőle.
Nagy híve a takarékosságnak, mármint egy speciális formájának, az energiatakarékosságnak. Ideértve – sőt, kiemelve – a saját energiáit. Nem lusta, csak nem érti, hogy miért kellene felállnia és odamennie valamiért, amit pár gombnyomással, online is elintézhetne. Ott vannak mindjárt a villanykapcsolók. Már az előző lakásában is kicserélte hangvezérlésűre, de a világ rendje igazából akkor állt benne helyre, amikor beköltözött a Metrodom egyik lakásába.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Gábornak elég határozott és speciális elképzelései voltak azzal kapcsolatban, hogy milyen lakást keres. Némi netes kutatás után végül úgy döntött, hogy szakemberhez fordul, vett egy nagy levegőt és ráírt a Metrodom értékesítési csapatára. Néhány levélváltás után el is dőlt, hogy melyik lakás fog leginkább megfelelni az igényeinek.
Még át sem vette a lakáskulcsokat, a Metrodom app már ott volt a telefonja kezdőképernyőjén. Az alapfunkciók: a világítás, a redőnyök, a hőmérséklet vezérlésének megértése és használata Gábor számára nem volt kihívás. Még be sem költözött, már be tudta volna engedni a videokaputelefonon át a futárt, (de szerencsére erre nincs szükség, mert a csomagokat a portán vagy a csomagautomatába is le lehet tenni). Mire az első reggel felébredt az új lakásában, már készen volt az első, saját akciósora: a redőnyök felhúzásával egy időben a termosztát 19-ről 22 fokra melegítette a lakást.
A kávéfőző csak azért nem kapcsolt még be „magától” az első nap, mert a lakóparkba nem integrált okoseszközöket külön kell hozzáadni az apphoz. Másnap már a robotporszívó, a légtisztító és a hangszórók beindulása is Gábor reggeli rutin jelenetének részét képezték.
A dugaljakat csak pár nap múlva okosította Gábor, amikor rájött, hogy időnként mégiscsak el kell hagynia ezt a kényelmes és minden igényét kielégítő álomlakást. Mivel ilyenkor általában szorong egy kicsit, szereti, ha az elektromos eszközöket távolról is ki tudja kapcsolni, biztos, ami biztos.
A sport nem kenyere Gábornak, sokáig még Klárinak sem sikerült rávennie őt a mozgásra. A harmincadik születésnapján azonban valami átbillent a fejében, azóta hetente háromszor, egy online edzésprogram szerint, szigorúan egészségmegőrzési céllal eljár a konditerembe. A kötelességtudat az ideköltözés után csapott át örömsportba, amikor rájött, hogy a mozgáshoz ezentúl ki sem kell lépnie az utcára. Használhatja ugyanis a lakópark edzőtermét, ahol összebarátkozott több, a sport világában hozzá hasonlóan kissé bizonytalanul mozgó, ám annak előnyeit tudatosan belátó lakótárssal. Következő lépésként, egy napsütéses őszi napon, a négy tagú „sportkörük” egy hirtelen ötlettől vezérelve a lakópark bejárata mellett lévő Bubi állomáson találkozott és egy „ismerd meg lakókörnyezeted!” bringatúra keretében keresztül-kasul bejárták a környéket. Maga sem hitte volna, de élvezte, sőt, még egy fél órát ejtőztek is együtt a fogadóhelyiség kávézójában.
Eleinte furcsa volt Gábornak, hogy bár éppen azért költözött Metrodom lakóparkba, hogy minden, amire szüksége van, ott legyen neki helyben, ehelyett éppen, hogy kinyílt számára a világ. De hát, most már tudja, az új otthon sokszor új életet is jelent, ami sokkal jobb, mint az előző.