Hanggátlás a házban
A homlokzati részek mellett „odabent” is megkezdték a munkát a kőművesek, készülnek a lakáselválasztó falak. Ehhez különleges hanggátló téglákat használunk, aminek kapcsán az érdeklődőknek részletesen bemutatjuk a ház és a lakások teljes hangszigetelési rendszerét.
A Rozsnyai u. 33. egyik fő vonzereje a csendes, kertvárosi környezet, akik itt vesznek lakást, azoknak fontos, hogy semmi se zavarja meg a nyugalmukat. Márpedig sok új és szinte minden régi házzal kapcsolatban az egyik leggyakoribb panasz a nem kívánt zaj beszűrődése, ezért itt is (ahogy valamennyi házunk esetén) nagyon odafigyeltünk minden zajforrásra és az ellenük való védelemre.
A zaj sokféle lehet forrás és fajta szerint. Jöhet kívülről (az utcáról), a szintbeli vagy a felső szomszédtól, a folyosóról. Vannak úgynevezett léghangok, mint a beszéd vagy a zene, amelyek a levegőben terjednek és rezgéshangok, amelyeket az épület szerkezeti elemei továbbítanak, mint például a cipőkopogás – mi mindegyikre felkészültünk.
1. Külső hangok
A gépjárművek, a forgalom által keltett zaj elsősorban a belvárosban, a forgalmas utak mentén álló házak problémája,a csöndes Rozsnyai utcában ez biztosan nem okoz gondot, a 30 centi vastag tégla, az azon lévő, a hangot is „megfogó” hőszigetelés és vakolat több, mint elegendő, ahogyan a dupla üvegezésű ablakok is meggátolják a zaj beszűrődését (persze csak zárt állapotban).
2. Szintbeli szomszédok
Az egyik leggyakoribb és legbosszantóbb jelenség, amikor a szomszéd tévéjét kell hallgatnunk, sőt a normál beszéd is áthallatszik. Ez ellen a kifejezetten a hangszigetelésre kihegyezett Silka mészhomok téglákat vetjük be, melyek a homlokzati elemekhez hasonlóan szintén 100%-ban természetes anyagokból készülnek, de nem lyukacsosak, hanem teljesen tömörek. Ennek oka, hogy a téglában lévő levegős lyukak nem csak a jobb hőszigetelést segítik, hanem a magasabb frekvenciájú léghangok (beszéd, zene) terjedését is. Utóbbiak ellen a minél tömörebb, nagyobb sűrűségű anyagok a legjobbak, ebben pedig a Silka kiváló, mindennél többet mond, hogy egyetlen téglája is negyed mázsát nyom. (A Silkáról részletesebb információkat a gyár honlapján talál.)
3. Folyosó
A folyosón végigkopogó szomszédok, illetve a bejárati ajtókon át a szomszédból átszűrődő zajok is gyakori jelenségek, amiért elsősorban a rosszul záró, a hangszigetelésben eleve nem jeleskedő fa és műanyag bejárati ajtók a felelősek. Ami a falakat illeti, mi a folyosó felőli válaszfalat is Silkából készítjük, így ott biztosan nem jön be zaj. A másik érzékeny pont a bejárati ajtó, amely dupla acéllemezből készül, a kettő közé pedig a hőszigetelésen kívül egy hanggátló réteg is kerül, az ajtószárny és a tok közötti gumicsíkok pedig a hidegen kívül a hangot is kizárják.
4. Felső szomszédok
Elsősorban a panelházakból lehet ismerős, hogy felülről nem csak az ugrálás, de a sima lépések zaja is lehallatszik, aminek oka a födém által közvetített rezgések. Ezt az úgynevezett úsztatott aljzatbeton-technológiával küszöböljük ki, aminek a lényege, hogy a vasbeton födémre 3 centis polystirol szigetelést teszünk (ez amúgy jó hőszigetelő is), ami a falaknál körben egy polifoam-csíkkal hajlik fel. Az így kialakuló „medencéket” öntjük aztán ki aljzatbetonnal, amire még egy filcréteg kerül, majd a laminált padló. Így a látszat ellenére a lakás padlója sehol sem érintkezik közvetlenül a födémmel vagy a falakkal, hanem a szigetelésen „úszik”. A lépteink által keltett rezgéseket a parketta vagy a padlólap a szigetelésbe vezeti bele, ami azok nagy részét el is nyeli.
5. A lift
Ritkábban ugyan, de a lift kabinja, illetve gépezete által keltett zaj és rezonancia is lehet zavaró, amelyért szintén az épület szerkezeti elemei által vezetett rezgés a felelős. Itt ilyen gond biztosan nem lesz, ami a modern és eleve csendes szerkezet mellett a különleges kialakításnak is köszönhető. A házban ugyanis dupla liftakna készül, egy külső, amelyhez csatlakoznak a födémek és falak, és egy belső, amiben a lift és a gépezet található. A két akna sehol sem kapcsolódik egymáson, a belső akna közvetlenül a ház alaplemezén áll, így ami vibráció és rezgés csak keletkezik a lift használata során, azt nem az épület szerkezete vezeti el, hanem egyenesen a talajba érkezik és nyelődik el.
Bár a fentiekből kitűnik, milyen gondosan terveztük meg az épület hangszigetelő rendszerének egyes elemeit, ennek ellenére nem kívánjuk azt a benyomást kelteni, hogy lakás néven hangstúdiók vagy süketszobák készülnek a házban. A rendszer a normál, mindennapi életvitel mellett keletkező zajok ellen véd meg, amibe beletartozik a tévézés vagy a zenehallgatás is, de természetesen könnyen fel lehet csavarni a házimozit olyan hangerőre, hogy a szomszédba is átdübörögjenek a dinoszauruszok. Ugyanígy a padló szigetelése is a járkálásból eredő hangok ellen véd, a szteppeléssel vagy a kosárlabda-pattogtatással szemben azonban nem. A lakáselválasztó falak a léghangok terjedésének megakadályozására vannak optimalizálva, de ha átkopognak a falon, szöget vernek bele vagy fúrják, az messze nem minősül normális, napi használatnak és természetesen át is fog hallatszódni.
Ha viszont a ház lakói egyszerűen csak élik a mindennapjaikat és tartózkodnak az extrém zajkeltéstől, biztosan nem fogják egymást zavarni.